A stroke diagnosztikájának és terápiás módszereinek fejlesztése

Az agyi érkatasztrófa, azaz stroke világszerte az egyik vezető halálok, és a betegséget túlélők között is az esetek jelentős többségében alakul ki maradandó egészségkárosodás. A betegség súlyát jól jellemzi, hogy a fejlett országokban a második vezető haláloknak számít, a rokkantságot okozó kórképek közül pedig első helyen áll. A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium egyik legfontosabb célkitűzése a stroke diagnosztikájának és terápiás módszereinek javítása, illetve azok minél szélesebb körben való elérhetővé tétele. Emellett fontos feladatunk a betegséggel kapcsolatos társadalmi tájékozottság növelése, hogy az agyi érkatasztrófa időben történő felismerése révén elkerülhető legyen a súlyos szövődmények kialakulása.

Hálózati diagnosztika

A stroke kezelésében jelentős áttörést hozott a közelmúltban a mechanikus trombektómia, azaz az agyi ereket elzáró vérrögök eltávolítása. A sikeres beavatkozások révén markánsan mérsékelhető vagy akár teljes egészében megelőzhető a maradandó egészségkárosodás kialakulása, ám ebben létfontosságú szerepet játszik az időtényező, azaz a tünetek minél korábbi felismerése, a diagnózis gyors felállítása, az optimális terápia meghatározása és annak késedelem nélküli végrehajtása. A TINL indulása előtti időszakban a Pécsi Tudományegyetem Képalkotó Klinikája, Idegsebészeti Klinikája, a Pécsi Diagnosztikai Központ és több megyei kórház együttműködéseként olyan mesterséges intelligenciát használó teleradiológiai hálózatot sikerült kialakítani a dél-dunántúli régióban, amely a leletek időben történő, magas színvonalú kiértékelése és ennek eredményeképpen a megfelelő beavatkozás meghatározása révén drámai módon javította a betegek túlélésének és felépülésének esélyeit. A program folytatásaként a TINL keretein belül megvalósult a modern stroke diagnosztikában meghatározó jelentőségű, úgynevezett perfúziós CT vizsgálatok MI támogatású kiértékelésének hálózati kiterjesztése, amely révén újabb betegcsoportok esetében nyílik lehetőség az agyi vérellátást helyreállító trombektómia elvégzésére.

Stroke regiszter

A betegellátás hatékonyságának és költséghatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen az egészségügyben keletkező adatok kereshető, elemezhető módon történő gyűjtése. Mindez fokozottan igaz a stroke ellátásra, amely során számos paramétert kell figyelembe venni, és a beavatkozást szigorú időkorlátok között kell végrehajtani. Az ellátás szervezettségét a stroke beteg bekerülésére és a kezelés megkezdésére fordított idő ismeretében lehet lemérni. A képalkotás színvonala, az érelzáródást megszüntető kezelések aránya, az ezzel kapcsolatos szövődmények előfordulása, a kezelt beteg kimenetele mind alapvető információt jelentenek. 
A TINL keretében kifejlesztett stroke űrlaprendszer strukturált adatgyűjtésre nyújt lehetőséget, aminek nagy jelentősége van az alkalmazott protokollok hatékonyságának felmérése és további javítása szempontjából. A számos paramétert tartalmazó űrlaprendszert már több partnerintézményük is használja, és célunk, hogy a kidolgozott adatrögzítési módszer megosztása és további partnerek bevonása révén tovább javítsuk a magyarországi stroke-ellátás színvonalát.
A regiszter részeként kialakításra került a stroke esetek mintegy 15-20 százalékét kitevő vérzéses agyi érkatasztrófák strukturált adatgyűjtését megvalósító űrlaprendszer kidolgozására, amellyel lehetőség nyílik a vérzéses stroke ellátás színvonalát és minőségellenőrzését biztosító rendszer kiépítésére. A fejlesztés országos alkalmazása révén nemzetközi szinten is egyedülálló adatbázis hozható létre.

CT perfúzió alapú betegszelekció alkalmazása nagyérelzáródás nélküli akut agyi keringészavarokban 

Míg a leggyakoribb agyi érelzáródások kezelésére részletesen kidolgozott klinikai protokollok állnak rendelkezésre, számos olyan akut agyi keringészavar tüneteivel jelentkező klinikai szituáció létezik, amelyek az esetében az irányelvek konzervatív ellátást javasolnak, miután nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a proaktív kezelési módok segítségével jelentős javulást lehetne elérni a beteg állapotában. Amennyiben ezekben az esetekben sikerülne igazolni az érelzáródást megszüntető kezelések létjogosultságát, úgy számos maradandó egészségkárosodás lenne megelőzhető, ami mind a betegek és hozzátartozóik, mind az egész társadalom számára óriási könnyebbséget jelentene. 
A CT perfúzió diagnosztika alkalmazásával már a sürgősségi osztályon végzett első ellátás során lehetőség nyílna az intervenciós ellátásra alkalmas betegek kiválasztására. Klinikai vizsgálataink során három jellegzetes kórkép (kisebb erek elzáródása által okozott akut agyi keringészavar; izolált arteria carotis interna szűkület okozta akut agyi keringészavar; izolált, koponyán belüli erek szűkülete kapcsán kialakuló akut agyi keringészavar) diagnosztikájára és kezelésére koncentrálunk. Reményeink szerint sikerül igazolni, hogy ezekben az esetekben is biztonságosan alkalmazható az akut endovaszkuláris ellátás, ami a konzervatív kezelésnél jobb kimenetelt eredményez.

Vérzéses szövődmények diagnosztikája, kezelése

Az agyi érelzáródások megszüntetését célzó eljárások (trombektómia és trombolízis) következtében vérzések alakulhatnak ki az érintett területeken, amelyek diagnosztizálása mai napig jelentős nehézségekkel jár. Az esetleges vérzések észlelésének azonban óriási jelentősége van a betegek további kezelése szempontjából, amely során egyrészt meg kell akadályozni a további érelzáródások kialakulását, másrészt el kell kerülni a kiterjedt, roncsoló vérzéseket. 
Kutatásunk során egyrészt a különböző képalkotó eljárások hatékonyságát, másrészt a beavatkozások után kialakuló mikrovérzések kifejlődését, az iszkémiás stroke-ok esetében kialakuló petechiális vérzéseket, illetve a vérzéses szövődmények kialakulását befolyásoló klinikai tényezőket vizsgáljuk. Célunk, hogy a vérzéses szövődmények hatékony azonosítása és előfordulásuk csökkentése révén jelentősen növeljük a stroke-ot elszenvedett betegek felépülési esélyeit.

A stroke kapcsolatos társadalmi tájékozottság növelése

A stroke hatékony kezelésének kulcsa az időtényező. A diagnózis minél hamarabb történő felállítása, majd ennek nyomán a megfelelő terápiás módszer meghatározása és végrehajtása létfontosságú a beteg életének megmentése, illetve a visszamaradó egészségkárosodások minimalizálása szempontjából, ám ennek csak az egyik része múlik az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságán. Ahhoz, hogy az egészségügy el tudja látni feladatát, elengedhetetlen a társadalmi tudatosság megléte, azaz a betegek és hozzátartozóik tájékozottsága a stroke tünetei és azok jelentősége kapcsán. 
A TINL stroke megelőzési programja elsősorban a fiatalabb korosztályok edukálását tűzte ki célul, hogy a családjukban, nagyszüleiknél, szüleiknél, vagy a környezetük idősebb tagjainál képesek legyenek időben észlelni a klinikai tüneteket, és megfelelő intézkedéseket tudjanak tenni. A programban fontos partnerünk a pécsi Rotary Club és a magyar Rotary Clubok hálózata.